Programjaink
Természetvédelemi projektjeink
A Dél-Alföld természeti értékeinek megóvása

Régiónkban még számtalan természeti kincs rejtőzik. Ezeket a természetes illetve természet közeli élőhelyeket legalább az alapkutatás szintjén meg kell vizsgálnunk.
Elsődleges feladatunknak tekintjük a védett és veszélyeztetett fajok előfordulási
helyeinek feltérképezését. A botanikai kutatásokon kívül a Coleoptera (bogár)
fajokra, a herpeto- (kétéltűek, hüllők) és az avifaunára (madarak)

vonatkozó
felméréseket végezünk, emellett emlőstani vizsgálatokat is folytatunk. Az átfogó
florisztikai, faunisztikai kutatáson túl, a folyamatos biodiverzitás monitoring
programjaink során képet kapunk a védett és védelemre érdemes területek állapotáról,
illetve az ezeket veszélyeztető tényezőkről. Ha problémát észlelünk, azonnal
értesítjük az illetékes természetvédelmi hatóságot. Amennyiben szükséges, az
adott életközösség megóvása érdekében aktív természetvédelmi beavatkozásokat
is végzünk.
Természetvédelmi alapkutatásainkat több civil szervezettel és intézménnyel közösen folytatjuk.
Bogárfaunisztikai kutatások
Egyesületünkben több entomológus is tevékenykedik, így az átfogó florisztikai,
faunisztikai adatgyűjtéseken túl kiemelt fontosságúnak tartjuk a bogárfajok minél
teljesebb megismerését. Ez lényeges kérdés, mivel a pénzelvű mező- és erdőgazdálkodás
nem kedvez sem a talajlakó, sem a caulo- és xylofág bogárfajoknak. Kutatásaink
során átfogóan vizsgáljuk a Dél-Alföldön, illetve a Duna mellett található élőhely-típusokban
előforduló Colepotera fajokat.
Izgalmas témának ígérkezik az alföldi biotópokban élő bogarak összehasonlító
analízise.

Ebben a projektben, a Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztályának szakembereivel
közösen, az Ócsai Tájvédelmi Körzetnek, a Dél-Alföld természet közeli élőhelyeinek,
valamint a Duna déli szakasza mentén húzódó ártéri társulásoknak a tanulmányozását
tűztük ki célul. Az utóbbi terület a Duna-Tisza köze, a Mezőföld, a Solti-síkság
és a Dél-Alföld flórajárás határán fekszik, így igen magas biodiverzitással rendelkezik.
Ráadásul a Duna-völgye, hasonlóan más folyókéhoz, számos faj vonulási útvonalát
képezi. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Mohács-sziget és a Dráva
síkja, a határon túli részekkel együtt, olyan alföldi terület, ahol a hatalmas
folyó menti ligeterdőkben déli, Szlavóniából áthúzódó, fajok élnek.
A vizsgálódási helyünkön a társulások széles skálája megtalálható. Kutatásaink
elsősorban a talajlakó fajokra terjednek ki, de a táplálkozási lánc pontosítása
érdekében egyéb szintközösségek felmérésére is szükség van.
A terület jellegéből következik, hogy bármikor előkerülhet a magyarországi faunára
új forma, alfaj, esetleg faj is. A nehezen határozható csoportokban (futrinkák,
holyvák, különbözőcsápúak) nem kizárt a tudományra nézve új faj felbukkanása
sem.

A téma rendszertani vonatkozásain túl, fontosnak érezzük a terület főbb társulás-típusaiban
élő Coleopterák összehasonlítását. Ez adatokat szolgáltat mind a szukcesszióról,
mind az esetleges retardációról. A csapdázások alapján kísérletet teszünk dominancia
sorok (összesített és szezonális) megállapítására, továbbá az egyes társulások
esetleges indikátorfajainak kijelölésére is. A felmérés adatait összevetve a
meglévő irodalmakkal felrajzolható néhány faj betelepülésének az iránya. Ez különösen
akkor egyértelmű, ha az illető faj hajlamos domináns változatok, formakörök vagy
alfajok képzésére. Ha a kapott eredményeket összevetjük hasonló élőhelyek adataival
számos faj meglétére illetve hiányára kaphatunk magyarázatot. Fontos következtetéseket
vonhatunk le egy-egy faj elterjedéséről, élőhelyéről valamint táplálékspektrumáról
is. Az egyes társulásokban talált denzitásokat összevetve az időjárással, bepillantást
nyerhetünk számos faj életviteli stratégiájába. Ezekre az adatokra azért van
szükségünk, mivel a védett, fokozottan védett bogárfajok legtöbbjének csak néhány
lelőhelyét ismerjük, előfordulásuk és ökológiai igényeik tekintetében még mindig
sok a fehér folt.
A kapott eredmények felhasználásával természetvédelmi kezelési javaslatokat készítünk.
Daruvonulás-kutatás
Hazánkban a darvak őszi vonulása szeptember végén indul és november végéig tart.
Magyarországra főleg a Finnországban, a Balti államokban, Lengyelország keleti
régiójában és Svédország délkeleti részén költő madarak érkeznek. Ezek az első
komolyabb fagyok beálltával elindulnak Hortobágyról, majd Kardoskút és a szegedi
Fehér-tó érintésével elhagyják az országot.
Egyesületünk tagjai a vonulási időszakban heti rendszerességgel számolják a Fehér-tavon
éjszakázó példányokat, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk. Erre az állománybecslés
miatt nagy szükség van.
A tudományos igényű vonulás-vizsgálatok már 1989 óta színes gyűrűs jelöléssel
történnek. A színek teleszkóppal 2-300 méterről is jól elkülöníthetők. A táplálkozó
területeken folyó színesgyűrűs darvak leolvasásához egyesületünk is csatlakozott.