Programjaink


Természetvédelemi projektjeink

A Dél-Alföld természeti értékeinek megóvása

Régiónkban még számtalan természeti kincs rejtőzik. Ezeket a természetes illetve természet közeli élőhelyeket legalább az alapkutatás szintjén meg kell vizsgálnunk.

Elsődleges feladatunknak tekintjük a védett és veszélyeztetett fajok előfordulási helyeinek feltérképezését. A botanikai kutatásokon kívül a Coleoptera (bogár) fajokra, a herpeto- (kétéltűek, hüllők) és az avifaunára (madarak) vonatkozó felméréseket végezünk, emellett emlőstani vizsgálatokat is folytatunk. Az átfogó florisztikai, faunisztikai kutatáson túl, a folyamatos biodiverzitás monitoring programjaink során képet kapunk a védett és védelemre érdemes területek állapotáról, illetve az ezeket veszélyeztető tényezőkről. Ha problémát észlelünk, azonnal értesítjük az illetékes természetvédelmi hatóságot. Amennyiben szükséges, az adott életközösség megóvása érdekében aktív természetvédelmi beavatkozásokat is végzünk.

Természetvédelmi alapkutatásainkat több civil szervezettel és intézménnyel közösen folytatjuk.

Bogárfaunisztikai kutatások

Egyesületünkben több entomológus is tevékenykedik, így az átfogó florisztikai, faunisztikai adatgyűjtéseken túl kiemelt fontosságúnak tartjuk a bogárfajok minél teljesebb megismerését. Ez lényeges kérdés, mivel a pénzelvű mező- és erdőgazdálkodás nem kedvez sem a talajlakó, sem a caulo- és xylofág bogárfajoknak. Kutatásaink során átfogóan vizsgáljuk a Dél-Alföldön, illetve a Duna mellett található élőhely-típusokban előforduló Colepotera fajokat.

Izgalmas témának ígérkezik az alföldi biotópokban élő bogarak összehasonlító analízise.

Ebben a projektben, a Móra Ferenc Múzeum Természettudományi Osztályának szakembereivel közösen, az Ócsai Tájvédelmi Körzetnek, a Dél-Alföld természet közeli élőhelyeinek, valamint a Duna déli szakasza mentén húzódó ártéri társulásoknak a tanulmányozását tűztük ki célul. Az utóbbi terület a Duna-Tisza köze, a Mezőföld, a Solti-síkság és a Dél-Alföld flórajárás határán fekszik, így igen magas biodiverzitással rendelkezik. Ráadásul a Duna-völgye, hasonlóan más folyókéhoz, számos faj vonulási útvonalát képezi. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Mohács-sziget és a Dráva síkja, a határon túli részekkel együtt, olyan alföldi terület, ahol a hatalmas folyó menti ligeterdőkben déli, Szlavóniából áthúzódó, fajok élnek.

A vizsgálódási helyünkön a társulások széles skálája megtalálható. Kutatásaink elsősorban a talajlakó fajokra terjednek ki, de a táplálkozási lánc pontosítása érdekében egyéb szintközösségek felmérésére is szükség van.

A terület jellegéből következik, hogy bármikor előkerülhet a magyarországi faunára új forma, alfaj, esetleg faj is. A nehezen határozható csoportokban (futrinkák, holyvák, különbözőcsápúak) nem kizárt a tudományra nézve új faj felbukkanása sem.

A téma rendszertani vonatkozásain túl, fontosnak érezzük a terület főbb társulás-típusaiban élő Coleopterák összehasonlítását. Ez adatokat szolgáltat mind a szukcesszióról, mind az esetleges retardációról. A csapdázások alapján kísérletet teszünk dominancia sorok (összesített és szezonális) megállapítására, továbbá az egyes társulások esetleges indikátorfajainak kijelölésére is. A felmérés adatait összevetve a meglévő irodalmakkal felrajzolható néhány faj betelepülésének az iránya. Ez különösen akkor egyértelmű, ha az illető faj hajlamos domináns változatok, formakörök vagy alfajok képzésére. Ha a kapott eredményeket összevetjük hasonló élőhelyek adataival számos faj meglétére illetve hiányára kaphatunk magyarázatot. Fontos következtetéseket vonhatunk le egy-egy faj elterjedéséről, élőhelyéről valamint táplálékspektrumáról is. Az egyes társulásokban talált denzitásokat összevetve az időjárással, bepillantást nyerhetünk számos faj életviteli stratégiájába. Ezekre az adatokra azért van szükségünk, mivel a védett, fokozottan védett bogárfajok legtöbbjének csak néhány lelőhelyét ismerjük, előfordulásuk és ökológiai igényeik tekintetében még mindig sok a fehér folt.

A kapott eredmények felhasználásával természetvédelmi kezelési javaslatokat készítünk.

Daruvonulás-kutatás

Hazánkban a darvak őszi vonulása szeptember végén indul és november végéig tart. Magyarországra főleg a Finnországban, a Balti államokban, Lengyelország keleti régiójában és Svédország délkeleti részén költő madarak érkeznek. Ezek az első komolyabb fagyok beálltával elindulnak Hortobágyról, majd Kardoskút és a szegedi Fehér-tó érintésével elhagyják az országot.

Egyesületünk tagjai a vonulási időszakban heti rendszerességgel számolják a Fehér-tavon éjszakázó példányokat, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk. Erre az állománybecslés miatt nagy szükség van.

A tudományos igényű vonulás-vizsgálatok már 1989 óta színes gyűrűs jelöléssel történnek. A színek teleszkóppal 2-300 méterről is jól elkülöníthetők. A táplálkozó területeken folyó színesgyűrűs darvak leolvasásához egyesületünk is csatlakozott.